
AMIKOR A TEST LEGYŐZI A BETEGSÉGET: A válság mint a társadalmi felépülés feltétele és kezdete
A Societas meghatározza a bioszt – az, hogy az ember hogyan látja magát és a társadalmat olyan keretként, amelyben élete világa növekszik, attól függ, hogyan viszonyul majd a biosz egészéhez, mint egyedi kozmikus jelenséghez.
.
Az élet iránti felelősség dilemmája: a jelen fogyasztójának lenni, vagy gondoskodni a jövő generációiról?
.
A válság létrehozásának akkor van értelme, ha a modern létezés legjavát merítjük belőle.
A társadalmi életet a biosz határozza meg – mert az öntudat hordozója az, amely a jövő nemzedékeiről való gondoskodást erkölcsi kötelességgé teszi. A válság egy erkölcsi kényszer megszületése – a tudatosság növelésének módja. De konfliktus keletkezik a fogyasztásra és biztonságra vágyók és a jogokat akarók között is, amelyek az akarat autonómia lehetőségének feltételei...
.
Az összeomlott intézmények és a rendszerszintű korrupció összefüggésében Szerbiában a diáktüntetések a társadalmi patológiával szembeni ellenállás radikális formáját jelentik. A társadalmi élet elválaszthatatlanul kapcsolódik a bioszférához - nemcsak ökológiai, hanem ontológiai értelemben is -, és a társadalom önmagához való viszonyulása határozza meg a bioszhoz, mint egyedi kozmikus jelenséghez való viszonyulás jellegét. A diákmozgalmak nem csupán reakciók az intézményi elnyomásra, hanem válságot teremtenek az erkölcsi kényszer lehetőségének feltételéül – teret adnak a társadalmi betegségek diagnosztizálásának és leküzdésének.