ZAŠTO KAŽEŠ LJUBAV? Normalizacija nasilja
Ciklus razgovora Zašto kažeš ljubav? u organizaciji Udruženja Krokodil iz Beograda, nastavlja se u Subotici u petak, 4. oktobra u 18 časova u prostoru Klare i Rose (Petefi Šandora 15). I ovog puta mapiramo skrivene društvene uticaje koji dovode do porasta nasilja među mladima i razgovaramo o tome kako podsticanje etničkih, rodnih, polnih i drugih različitosti utiče na međuvršnjačko nasilje, ali i na koji način sveprisutna normalizacija nasilja u društvu utiče na mentalno zdravlje, posebno adolescenata. Pričaćemo i o tome kako nam aktivizam može pomoći da reagujemo na ove pojave, ali i zbog čega aktivisti i aktivistkinje mogu biti posebno ranjivi kada je o pomenutim temama reč.
.
Učestvuju: prim dr sci med Jasminka Marković, dečja psihijatrica i psihoterapeutkinja, Aurelija Đan, psihološkinja i psihoterapeutkinja, Gordana Vukov Ciganjik, aktivistkinja i kulturna radnica, suosnivačica udruženja Klara i Rosa, uz moderaciju samostalne menadžerke u kulturi Tamare Marković.
.
.
A résztvevőkről:
.
Prim dr sci med Jasminka Marković, dečja psihijatrica i psihoterapeutkinja, osnivačica ordinacije Krug u Novom Sadu. Završila je osnovne studije, magistrirala i doktorirala na Medicinskom fakultetu u Novom Sadu. Ima bogato kliničko iskustvo u dijagnostici, farmakoterapiji i psihoterapiji dece, adolescenata i porodica. Više od dvadeset godina je bila zaposlena na Odeljenju za dečiju i adolescentnu psihijatriju, Klinike za psihijatriju, KC Vojvodine u Novom Sadu. Radila je sedam godina i na Medicinskom fakultetu pri Katedri za psihijatriju i medicinsku psihologiju, gde je birana u zvanje docenta. Član je radne grupe Ministarstva zdravlja za unapređenje rada sa decom i porodicama dece sa spektrom autističnih poremećaja i član predsedništva Društva za dečiju i adolescentnu psihijatriju i srodne struke Srbije (DEAPS).
Szakterülete a gyermekpszichiátria, ifjúsági és felnőtt pszichoterápia, oktatás és szupervízió a fiatalok mentális egészségének területén.
.
Aurelija Đan je psihološkinja i psihoterapeutkinja sa bogatim iskustvom u radu sa marginalizovanim grupama, uključujući LGBT zajednicu, izbeglice i žene koje su preživele nasilje. Takođe, ima zvanje mastera rodnih studija, koje je dobila na Centralnom evropskom univerzitetu u Budimpešti. Radila je u Beogradskom centru za bezbednosnu politiku, gde se bavila pitanjem bezbednosti mladih, a takođe je sarađivala sa međunarodnim organizacijama na projektima podrške ranjivim populacijama. Danas je posvećena psihoterapiji, radeći sa individuama i grupama na unapređenju mentalnog zdravlja, kao i podršci zaposlenima u stresnim radnim okruženjima.
.
Gordana Vukov Ciganjik, diplomirana glumica, aktivistkinja i kulturna radnica. Suosnivačica udruženja Klara i Rosa u Subotici, jedna od inicijatorki osnivanja Centra za savremenu kulturu i umetnost.
1984-ben született Szabadkán. A szabadkai Gimnáziumban érettségizett, majd pedig a Cetinje Színművészeti Karon végzett színész szakon. Dolgozott a Városi Kulturális Alapítványnál, játszott színházi darabokban, drámai műhelyeket hozott létre és vezetett különböző korosztályok számára. Különféle művészeti és kulturális projekteket tervez és valósít meg.
.
Kao polaznu tačku za razgovor koristićemo rezultate “Istraživanja i analize skrivenog uticaja na porast nasilja u društvu u Srbiji”, autora Srđana Hercigonje i Milene Berić koje je nedavno objavilo Udruženje KROKODIL.
.
Na događaj su pozvani učenici i učenice srednjih škola iz Subotice, a dvadeset najbrže prijavljenih putem e-mail adrese prijave@krokodil.rs imaće priliku da uoči događaja učestvuju u dinamičnom međusobnom upoznavanju jedan-na-jedan kome će prisustvovati i učesnici panel diskusije koja će uslediti nakon upoznavanja. Ideja je da se već na samom početku susreta, stvori atmosfera ad hoc zajednice u kojoj se svi osećaju slobodnim da podele svoja mišljenja i iskustva.
.
A „Miért beszélsz szeretetről, miközben háborúra gondolsz?ˮ projektről
A „Miért beszélsz szeretetről, miközben háborúra gondolsz?ˮ projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a politikai szereplők által terjesztett láthatatlan befolyás veszélyeire, amelyek szisztematikusan legitimálják a szélsőjobboldali ideológiákat azzal a céllal, hogy erősítsék a nacionalista eszméket Szerbiában a szélesebb lakosság körében, különösen a fiatalok körében. Három évtizeddel a volt Jugoszlávia területén zajló véres konfliktusok sorozata után az elítélt háborús bűnösök, miután külföldi börtönökben letöltötték büntetésüket, lassan visszatérnek Szerbiába, ahol a legmagasabb állami tisztviselők fogadják és ünneplik őket, és elárasztja őket a rendszerpárti média figyelme. Ezért nem meglepő, hogy sok évvel Jugoszlávia erőszakos felbomlása után Szerbiában az emberek még mindig ilyen torz attitűddel élnek a 20. század 90-es éveinek negatív örökségével kapcsolatban. A fiatalok alapvető tudáshiányt mutatnak a háborúkkal és Jugoszlávia erőszakos felbomlásával kapcsolatban. Az etno-nemzeti és a kozmopolita identitás közötti tér csapdájában ők a visszaélések fő célpontjai, és gyakran úttörő szerepet töltenek be a hatalmas döntéshozók kezében. Ugyanakkor a retrográd, gyűlöletkeltő politikák előmozdítására és az elítélt háborús bűnösök nyílt dicsőítésére, a gyűlölet előmozdítására használt eszközök, a gyűlöletbeszédre, sőt az erőszakra való közvetlen felbujtás, sajnos túlságosan is ismert (falfestmények, stencilek, graffitik), és leginkább ezek a felelősek városaink példátlan mértékű esztétikai-ideológiai szennyezéséért az elmúlt néhány évben.
.
A „Miért beszélsz szeretetről, miközben háborúra gondolsz?ˮ című projektet a Holland Királyság Belgrádi Nagykövetsége támogatta a MATRA programon keresztül.
.
Kép: Bruce Nauman (1941–)
VIOLINS VIOLENCE SILENCE (1981)
Tate Modern, Southwark, London, Anglia, Egyesült Királyság
.
